Tudtam, hogy nem kellett volna levelet írnom, főleg elküldeni nem. Mostmár mindegy, késő bánkódni. Leszólított msn-en, azt hittem a levél miatt, de nem. Még nem is látta, miért kellett nekem megemlíteni? Erre megkérdezi, hogy van-e még hozzá fűznivalóm? Még ennél is több? Így is túl sokat írtam le. Azért bántam meg, hogy elküldtem, mert túl őszinte voltam. Olyan, mintha valaki belelátna a lelkembe és azt nem szeretem. Nem szeretem, ha valaki kiismer és nem is akarom, hogy kiismerjenek. Bár ez lehetetlen, egy ember sose ismerhet meg mást jobban egy bizonyos foknál.
Nem is tudom mit vártam. Semmit. Lehet, hogy csak magamban akartam tisztázni a dolgokat, de arra jó lett volna a blog is. Tehát ebből az következik, hogy önző vagyok, nem? Csak azért írtam neki levelet, hogy én érezzem magam jobban és ezzel megoldok mindent? Nem hinném. Ennél többet nem tudok tenni. Már nem rajtam múlik. Inkább feladom. Nem baj, eddig se volt gond. Talán így lesz a legjobb.
Bizonytalan
2009.07.27. 22:21 hunhungirl
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://simple.blog.hu/api/trackback/id/tr381272648
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
