Péntek délután voltam fodrásznál és tök jó lett a hajam! Megmutattam a fodrásznak a képet és egész jól sikerült, jobban is érzem magam; megkönnyebült a fejem. :D
Tegnap nekiálltam tételeket tanulni. Petőfivel kezdtem és 2 órába telt megtanulni azt az egyetlen tételt. Egyszerűen nem fogott az agyam. Elkezdtem bőgni, hogy nekem ez nem megy, keddre nem fogom tudni mind a 12 tételt megtanulni, stb. Anyukám mondta, hogy ne így fogjam fel, hanem gondoljak arra, hogy minél gyorsabban túl legyek rajta. Meg hogy ne magoljam be az anyagot, hanem értsem meg. Igaza van, mert nekem az a bajom, h szóról szóra próbálom 'megtanulni' azt, ami a füzetemben le van írva és ez így nem jó. Felajánlotta, h segít ma nekem a tanulásban. Remélem, h menni fog. Nem szabad elkeserednem, meg kell erősítenem a lelkem és nem bőgni egyből. A másik meg az, h nem tegnap kellett volna elkezdeni tanulni. Már több mint 1 hónapja kaptuk meg a tétel címeket, de nem voltam hajlandó nekiállni, ezért ezt az árat fizetem. Hogy lehetek ilyen szerencsétlen? Mennyivel könnyebb lenne, ha csak párat kéne megtanulni a hétvégén és nem az összeset. Mindegy, mostmár teljesen felesleges ezen bánkódnom...meg kell csinálni és kész!
Tegnap estére azért sikerült lenyugodnom. Fél 8-kor kezdődött Uri Geller műsora, A Kiválasztott. Múlt héten is néztük és leesett a kanál a tv tetejéről. Tegnap pedig ugyanazt rajzoltam le amit ő, a piramist. Ilyenkor elgondolkodom azon, h ez most tényleg mentális képességekre vall vagy csak véletlen? Tudom, hülyeség ilyenekben hinni, de nem hiszem azt, h lehetetlen. Miért is ne lehetne lehetséges? Például kanalak elhajlítása, telepátia, levitáció, gondolat-olvasás, stb. A világ tele van rejtélyekkel, megmagyarázhatatlan dolgokkal. Persze mindig akad egy tudós, aki talál rá valamilyen tudományos magyarázatot. Miért kell mindent megértenie az embereknek? Miért kell mindent kérdőre vonni? Komolyan, erről regényt tudnék írni, mint Madách (Az ember tragédiája).
Ma egy újabb nap van, egy újabb lehetőség....
