...Vissza a hétköznapokhoz. Ma jöttem haza nagymamámtól. Jól éreztem magam, bár néha unatkoztam. Túl sokat nem tévéztem (szerencsére) és internet se volt, nem is hiányzott, csak akkor, amikor elkapott az ihlet, hogy írjak. Hát akkor mit csináltam? A mai társadalomban sokan nem tudják elképzelni az életüket tv és internet, illetve a média és a fogyasztói életmód nélkül. Ennek van egyáltalán értelme? Sokat olvastam, rejtvényt fejtettem, elmélkedtem, kutyával játszottam, kertben sétáltam, locsoltam, nagymamámnak segítettem és sikerült hozzákezdenem a japánhoz. Ez lehet, hogy soknak tűnik, de ezek igazából félperces - na jó, azért több - tevékenységek. Így bőven maradt még eltöltendő időm, hosszú napjaim voltak. Valahogy mégis úgy érzem, hogy valami hasznosat is tettem, ha nem is mások, de magam számára. Tudtam értekelni az időt és nem pocsékoltam el értelmetlen, felesleges dolgokra. Büszke vagyok magamra, de tényleg. Csak az a gond, hogy megint itthon vagyok, de próbálok magamon változtatni, nem lustulok el. Nem is a lustulással van a baj, csak én általában túlzásba viszem. Talán még nem én vagyok a legrosszabb, ez csak mind a kamaszkor hozzátartozói. Már megint túlzásba viszem az önvizsgálatot, de már abbahagytam.:)
Voltam piacon is Gyömrőn. Ez a legújabb hobbim: a piacozás. Tökre szeretek piacra menni, elveszni a mindenféle kínai áru között, járkálni összevissza, alkudni, még akkor is, ha olcsó valami. Ez a piac szépsége. Amúgy az jutott eszembe, hogy a kínai nem kimondottan rossz minőség. Mindenkibe bele van rögzülve, hogy a kínai cucc az gagyi, pedig szerintem ez egyáltalán nem igaz, vagyis nem minden esetben. Megnéztem a Converse tornacipőmet és mi látható rajta: nem mintha meglepődnék, de Made in China. Na, most akkor mi van? Ezek szerint a Converse is gagyi? Csak rá van nyomva, hogy Chuck Taylor és Converse All-Stars és máris 10 990 Ft. (én ennyiért vettem) a különben 3 000 Ft.-nál nem többet érő tornacipő. Bár nekem nyolcadik óta megvan, azért mégsem olyan gagyi. Igen, engem ilyen kis dolgok is foglalkoztatnak. Vettem magamnak 3 pár zoknit, zöldet, lilát és kéket. Már zoknihiányban szenvedtem.
Tegnap olvastam ki Paulo Coelho A Zahir c. konyvét. Ez is nagyon tetszett, mint Az alkimista. Ez talán közelebb áll a hétköznapi élethez, de ebben is előfordulnak álmodozós részek. Az alkimista meg inkább kalandos, egy másik világot, földrészt mutat be és ezért is izgalmas. Majd szeretnék belőle olyan részeket leírni, amelyek megfogtak, amelyeket egyszerűen át tudtam érezni vagy csak egyszerűen tetszett. Melyik legyen a következő könyve, amit elolvasok...hm? A könyvei erőt adnak, feltöltenek pozitív energiákkal, szeretem, ahogy ír. Luc szerint sablonos. Ő már csak ilyen. Én meg nem tehetek róla, hogy ilyen a lelkivilágom. Ízlések és pofonok.
