Nem ismerek magamra, ahogy visszaolvasom a régebbi bejegyzéseimet. Ha valaki megkérdezné, h ezt én írtam-e, akkor biztos letagadnám. Vicces, h mennyire meghatároz egy bejegyzést az akkori hangulatom, bár szerintem mindenki máshogy olvassa, ha egyáltalán olvassa valaki.
Nem tudok írni, nincs miről, nincs ihlet. A fejem üres, hiányzik a gondolatözön, a világmegváltó tervek.:D
Azt hiszem, csak álmos vagyok (túl sok fröccs).